Április 25-én kikocsizott kedvenc svábhegyi villájába, és este ágynak esett. Az orvosok tüdőgyulladást állapítottak meg. 1904. május 5-én halt meg Budapesten. Temetését nemzeti gyász kísérte. Születésének centenáriumán kódexet neveztek el róla. Életrajzát Mikszáth írta meg Jókai Mór élete és kora című könyvében. Jókai és a nemzeti romantika Jókai volt a nemzeti romantika megteremtője. Romantikus idealizmusa, színes fantáziája, mesélőkészsége révén a legnépszerűbb magyar prózaíró, regényei teremtették meg a mai értelemben vett olvasóközönséget. Műveinek szellemét alapjaiban a liberalizmus és optimizmus hatja át, amely 1867-ig szinte nemzeti ellenállást jelentett. Művészetét sajátos kettősség, a népiesség és a romantika, valamint a különféle elemek ötvözése jellemzi. Regényeinek szerkezete általában egyszerű: a cselekmény rendszerint vonalszerű, különböző színhelyek és bonyodalmak váltakozása az időbeli előrehaladásnak megfelelően történik – írja róla a "Ki kicsoda a magyar irodalomban? "
- A kémia mellett a szabadságharcban is bizonyított Irinyi János
- Így készül a gyufa – Gyetván Csaba blogja
A kémia mellett a szabadságharcban is bizonyított Irinyi János
Elsõnek 1874-ben Dánia és Finnország, majd késõbb a többi
európai állam (Németország 1903-ban, Ausztria és Magyarország 1912-ben)
is beszüntette a foszforos gyufa gyártását. 1844-ben olyan gyufagyártási eljárások váltak ismertekké, melyekben
már nem kellett mérgezõ anyagokat felhasználni. A fehér- és sárga-foszfor
helyettesítésére végül a vörös-foszfort találta alkalmasnak egy svéd
egyetemi tanár, Fasch Gustav Erik, aki megalkotta a ma is használatos
gyújtófejet. Az általa szabadalmazott gyufa káliumklorátból, kénvirágból
és arabgumiból álló fejjel bírt, meggyújtása pedig csak különleges
dörzsfelületen vált lehetségessé. Ezt a szabadalmat felhasználva és
némileg tökéletesítve kezdték meg 1845-ben Jönköpingben a Lundström
testvérek a "biztonsági gyújtó", vagy ahogyan másként nevezték,
az egész világon elterjedt "svéd gyufa" gyártását. Lundström
vörös-foszforból, antimonitból, umbrából és enyvoldatból készített
péppel a gyufadobozok oldalán állított elõ dörzsfelületet, míg a gyufák
feje foszformentes maradt, azaz káliumklorátból, antimonitból, umbrából
és arabgumiból állt.
Az Irinyi János tiszteletére kibocsátott emlékérméket Endrődy Zoltán tervezte. Címlapkép: Az érme bemutatóján végzett kísérlet. Forrás: MTI, Balogh Zoltán
Így készül a gyufa – Gyetván Csaba blogja
Szemtanúja volt Buda visszafoglalásának, majd Szegedre követte a kormányt. A szabadságharc bukása után a Bükkben, Tardonán rejtőzött, de később visszatért a fővárosba. A szabadságharc után Bujdosásából felesége segíti ki: jól használható hamis papírokat szerez neki, s felíratta nevét Komárom védői közé is, hogy ezzel is mentességet szerezzen neki. E támogatás révén vészeli át az életveszélyes időszakot. Egy ideig álnéven ír. Ezután békült ki anyjával. Nemsokára népszerű író, újságíró lett, ő szerkesztette a kor élclapjait, a Nagy Tükör című újságot 1856-ban, az Üstököst pedig 1858-ban. Szintén 1858-ban az MTA levelező, majd 1861-ben rendes tagja lett. Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak is. A Kisfaludy Társaság 1860-ban választotta tagjává. Később, a kiegyezés után, Rudolf trónörökös bevonta Az "Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben" című sorozat szerkesztésébe. 1863-ban megindítja a Hon című hírlapot. 1865-ben képviselővé választották, az országgyűlésen a Határozati Párthoz csatlakozott, és életre szóló barátságot kötött Tisza Kálmánnal.
című kötet. Regényeinek alaptípusai: heroikus (A kőszívű ember fiai, 1869), vallomásregény (Az aranyember, 1872), kalandregény (Fekete gyémántok, 1870), anekdotikus életkép (Egy magyar nábob, 1853). Ezekben a művekben a szabadságharcnak, a magyar iparosításnak és a reformkornak állít emléket. Drámáit nagy siker fogadta, mégis, már életében elavultak. Az ő műveiből készült Strauss Cigánybárójának és Erkel Dózsa Györgyének a szövegkönyve. Jókai életműve jelentősen befolyásolta a társalgási nyelvet. Petőfi és Madách mellett hosszú ideig a külföldön legolvasottabb magyar író volt.
Így jutott el a
mai is használatos biztonsági gyufa õséhez. Még ebben az évben szabadalmaztatta új találmányát, azonban elegendõ
tõke hiányában nem tudta elkezdeni annak gyártását. Így hát találmányát
60 forintért eladta Rómer István bécsi gyógyszerészmesternek, aki
elkezdte annak tömeges gyártását, s tekintélyes vagyonra tett szert. Eközben Irinyi a kapott összegbõl berlini egyetemi, majd hohenheimi
gazdasági akadémiai tanumányait fedezte. Hazatérve 1840-ben létrehozta saját gyárát "Elsõ Pesti Gyújtófák
Gyára" néven, mely a város több pontján mûködött. Az Irinyi-féle
biztonsági gyufa
A gyufagyártás folyamata abból állt,
hogy a kérgüktõl megfosztott fatörzseket 60 cm hosszú rönkök alakjában
leháncsolták, majd vékony szalagokra szelték. Ezután a gyufaszálak
hosszának megfelelõ méretûre vágták azokat, majd egy darabológép segítségével
kis pálcikákká alakították. A nyers szálakat foszforsav, illetõleg foszforsavas ammónium vizes
oldatával impregnálták, esetleg anilinfestékfürdõben megszínezték,
majd meleg légáramban forgó dobokban megszárították azokat.
- HAON - Irinyi János lakóházánál járt a négyes villamos
- BAON - Krámer Iván anyagaiból mutatják be Szendrey Júlia munkásságát
- Gárdony Város Önkormányzatának honlapja
- Mátyás király út budapest
- TEOL - Gyufa-napot tartottak a feltalálója tiszteletére
- A Gyufa Feltalálója – Irinyi János És A Zajongás Nélküli Gyufa - Cultura.Hu
- Lenovo ThinkPad X220: kompromisszumok nélkül - HWSW
- Itthon: Mikorra esik? Ünnepek, tavaszi szünet, óraátállítás 2011 tavaszán | hvg.hu
- Szerelmes volt a vállalkozó lányába, így csak három garast kért a biztonsági gyufa receptjéért Irinyi János » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Dorian gray operettszínház 2